×
A légi fuvarozás sebességét leginkább három tényező befolyásolja: az infrastruktúra felkészültsége (ez okozza az összes késés kb. 64%-át), hogy a fuvarozók tartják-e menetrendjüket, és az évszakoktól függő keresletváltozások. Az expressz szolgáltatások általában viszonylag gyors kiszolgálást ígérnek, rendszerint 24-48 órán belül kézbesítik azonnali csomagokat. A standard légi fuvarozás azonban hosszabb időt vesz igénybe, általában 3-7 napot, mivel a szállítmányokat először konszolidálni kell. Előrejelzések szerint a globális légi fuvarozási szektor 2023 és 2027 között évente kb. 4,3%-kal növekszik majd. Ez a növekedés ezeket a tényezőket még fontosabbá teszi, különösen olyan iparágakban, ahol az időzítés kritikus szerepet játszik, például gyógyszerek vagy autóalkatrészek szállításánál.
Az áruk feldolgozása az Ázsiában és Európában található kulcsfontosságú kikötőkben átlagosan 18 százalékkal hosszabb ideig tartott 2023-ban, mint a pandémia előtt. Afrika fő logisztikai központjait vizsgálva, a 2024-es tanulmányok szerint a tervezett teherszállító repülők körülbelül harmada legalább négy órás késéssel indulhat a földi tevékenységek miatt. Az egyik fő probléma a helyszíneken a elavult hűtőtároló létesítmények és az analóg, papíralapú irodai folyamatok használata, amelyek nem képesek lépést tartani a digitális rendszerekkel. A helyzet a csúcsidőszakokban még súlyosabbá válik. Már csak tavaly decemberben, a szállító cégek 23 százalékkal több árut próbáltak a repülőkre rakodni, mint amennyi hely valóban a repülőgépek utastér alatti rakodóterében elérhető volt. Ez komoly fejfájást okozott a logisztikai menedzsereknek, akik próbálták a folyamatokat gördülékenyen működtetni.
A vezető logisztikai vállalatok egyre inkább gépi tanulási algoritmusok felé fordulnak, amelyek valós időben körülbelül 15 különböző tényezőt figyelnek meg az optimális útvonalak meghatározásához. A időjárás-előrejelzések itt nagy szerepet játszanak, különösen azok, amelyek 72 órás időtávra pontosak. Az üzemanyagárak állandóan ingadoznak, így ezek a rendszerek ezeket a változásokat is figyelemmel kísérik. Emellett ellenőrzik, hogy vannak-e elérhető időpontok alternatív repülőtereken, valamint azt is, hogy az átívelési engedélyek már feldolgozásra kerültek-e. Mindez az adatfeldolgozás valós különbséget eredményez. Átlagosan a repülőgépek 37%-kal kevésbé térnek el a tervezett útvonaluktól, mint korábban. Ez pedig konkrét környezeti előnyökhöz is vezet – a szén-dioxid-kibocsátás körülbelül 12%-kal csökken tonnánként és kilométerenként. Megjegyzésre méltó, hogy ezek az összes javulás a szállítási határidőket nem érinti negatívan, azok továbbra is szigorúan ellenőrzött maradnak.
A Vilámvám Szervezet (WCO) 2023-as jelentése szerint a légi szállítmányok majdnem 40 százaléka vámcsúszásba ütközik, amely általában 12 órától akár két teljes napig is elhúzódhat, így késleltetve a kézbesítést. Az International Air Transport Association (IATA) múlt évben megállapította, hogy ezek a késések akár 15-20 százalékkal is növelik a vállalatok raktározási költségeit, amíg a küldeményeikre várnak. A legfrusztrálóbbak azok a papírmunkával kapcsolatos problémák, amelyek miatt a rakományt nem engedik át. A hibák mintegy hatvan százalékos arányban a helytelen HS-kódok használata vagy a szükséges eredetis tanúsítványok egyszerűen való hiánya miatt keletkeznek. Ez komoly fejfájást okoz azoknak az üzleteknek, amelyek szűk időkeretekre építenek a szállításoknál, különösen a friss élelmiszerek vagy drága elektronikai cikkek esetében, ahol az időzítés kritikus fontosságú.
A késleltetések minimalizálása érdekében a legjobb teljesítményt nyújtó szállítók három bevált stratégiát alkalmaznak: a digitális dokumentáció előzetes benyújtását 72 órával az érkezés előtt, a blockchain platformok kihasználását biztonságos, valós idejű ellenőrzéshez a felek között, valamint azzal a jogosult közvetítőkkel való együttműködést, akik 98%-os első körbeni engedélyezési arányt érnek el nagy forgalmú folyosókon, mint az EU–ASEAN.
A logisztikai szolgáltatók hetvenhárom százaléka jelentette, hogy a megfelelési költségek 18–25%-kal nőttek a többszörös ellenőrzések miatt többjoghatósági szállítmányok esetén (Global Trade Review, 2023). Bár az intelligens folyosó megállapodások 40%-kal csökkentették a határon való várakozási időt a pilóta programokban, az alkalmazás egyenletesen nem mondható el – különösen Afrika és Dél-Amerika esetében.
Az IoT (Internet of Things) jelenleg az egyik legnagyobb áttörést hozó technológia a légi áruszállítások terén. Az előző évben megjelent Logistics Tech Review szerint a kézbesítéssel kapcsolatos problémák körülbelül 34%-kal csökkentek az öregedett nyomkövetési módszerekhez képest. Ezek a kis beépített érzékelők folyamatosan küldik az információkat a csomagok helyzetéről, a környezeti hőmérsékletükről és a páratartalomról is. Ez az adatfolyam lehetővé teszi a logisztikai csapatok számára, hogy még időben beavatkozzanak, mielőtt valami elromlaná a kontinensek közötti szállítás során. Azokon a légitársaságokon, amelyek bevezették ezeket az okos rendszereket, a csomagkezelési problémák körülbelül 30%-kal csökkentek a prediktív karbantartási értesítéseknek köszönhetően.
Amikor IoT érzékelők kerülnek összekapcsolásra a blockchain technológiával, olyan rekordokat hoznak létre, amelyeket nem lehet módosítani, és pontosan mutatják, mi történik a szállítmánnyal útközben az egyes megállóknál. Az együttes alkalmazás megold néhány jelentős problémát a mai szállításban. Először is megakadályozza a hamis dokumentumok használatát, mivel minden bejegyzésre kerül ezekre a decentralizált főkönyvekre, amelyekhez senki sem nyúlhat. Másodszor pedig biztosítja a szabályozások betartását, mivel a szállítás során az automatikus hőmérséklet-nyilvántartás folyamatosan történik – ez különösen fontos gyógyszerek szállításakor. Valós javulást tapasztaltunk nemzetközi kikötőkben, ahol a vámhatóságok korábban órákat töltöttek a dokumentumok kézi ellenőrzésével. A digitális ellenőrző rendszerek bevezetésével a feldolgozási idő több nagy konténerterminál esetében akár 40 százalékkal csökkent.
Bár a nagy nemzetközi repülőterek jelentős előrelépést értek el, a kisebb regionális repülőterek körülbelül hatvan százaléka még mindig a 90-es években használatos régi rendszereket alkalmazza. Ez a különbség valós problémákat okoz azon csomagok esetében, amelyeket digitálisan követnek, de az öregedett repülőtereken kézzel kezelnek. Tapasztaltunk olyan eseteket, amikor a rakomány akár tizenkét és negyvennyolc óráig is késlekedett emiatt a nem összehangolt kezelés miatt. A jelenlegi modernizációs projektek többsége az API-k integrálására koncentrál, mint ahhoz az egyik módszerhez, hogy összekapcsolják a digitális követést a hagyományos kézi folyamatokkal. Ez az eljárás lehetővé teszi a repülőterek számára, hogy fokozatosan fejlesszék működésüket, és ne kelljen egyszerre teljesen átszervezni mindent, ami költséges és zavaró lenne a mindennapi üzem szempontjából.
Az, ahogy a nagy gazdasági erők és a kereskedelmi áramlások változása befolyásolják a légitársaságok által a fuvarozásra kijelölt helyet és az árakat, meglehetősen egyértelmű. Amikor a gazdaság lassul, a gyárak kevesebb árut termelnek, és az emberek kevesebbet költenek, így egyszerűen kevesebb árut kell szállítani. Nézzük például a 2020-as évet, amikor a globális kereskedelem visszaesett – az IATA adatok alapján a légitársaságok valóban körülbelül 15%-kal kevesebb árut szállítottak, mint általában. Ugyanakkor, amikor az iparágak gyorsan nőnek a fejlődő régiókon, akkor váratlan ugrásokat látunk a keresletben. Nézzük például a Közel-Keletet, ahol a 2023-as évben az elektronikai áruk exportja egyedül az előző évhez képest 22%-kal nőtt. A probléma akkor keletkezik, amikor a világ különböző részei nem ugyanabba az irányba mozognak gazdaságilag. Néhány nagy ázsiai gyártó központ küzd a csökkenő export miatt, és ez egy olyan keresleti mozaikot eredményez különböző régiókban, ami valóban nehezíti egy hatékony globális szállítási hálózat működését.
Az e-kereskedelem növekedése megváltoztatja, hogy mennyi áru kerül szállításra légi úton. Várhatóan 2027-re a globális kiskereskedelmi értékesítések körülbelül 25%-a online úton történik majd. Az emberek az online vásárlások során egyre gyorsabb kézbesítést várnak – körülbelül 30%-kal gyorsabbat, mint a pandémia előtt. Ezért sok üzlet inkább repülőgépekkel, nem pedig hajókkal szállítja az árut, annak ellenére, hogy ez drágább. A legnagyobb változások különösen az orvostudományi iparágban zajlanak. Például a drága biológiai eredetű gyógyszerek esetében, amelyek különleges kezelést igényelnek, majdnem mindegyik (körülbelül 85%) légi úton kerül szállításra, mivel szigorú hőmérséklet-ellenőrzést igényelnek szállítás közben. Ez teljesen logikus is, hiszen senki nem akarja, hogy az életmentő gyógyszere egy lassú hajóúton tönkremenjen.
Az okos logisztikai vállalatok már elkezdték használni a prediktív analitikát, amely például a kompozit PMI számokat, a fogyasztói bizalom regionális érzetét és a repülőgép-üzemanyag árak ingadozását vizsgálja. A McKinsey 2023-as kutatása szerint azok a vállalkozások, amelyek valóban figyelembe veszik ezeket a mérőszámokat, légiforgalmi költségeiket akár 18 százalékkal csökkentették azokhoz képest, akik csak a problémák után reagálnak. A legtöbb iparág-vezető mára képes a szállítási kapacitás valós idejű beállítására. Néhány kiemelkedő szereplő akár hetente 40 százalékkal is változtatja elérhető légiszállítási kapacitását, attól függően, hogy a piaci igények milyen arányú beavatkozást kívánnak pillanatnyilag. Ez a rugalmasság jelenti a különbséget a kiszámíthatatlan szállítási igények kezelésében.
Az infrastruktúra felkészültsége, a szállítók menetrend szerinti teljesítése és az igények szezonalitása a légiküldemény szállítási időt befolyásoló kulcsfontosságú tényezők.
Az árufeladási késések 12 órától akár majdnem két teljes nappal is meghosszabbíthatják a szállítási határidőket, jelentősen érintve azokat a vállalkozásokat, amelyek szoros határidőkkel dolgoznak.
Az IoT, a blockchain és a gépi tanulási algoritmusok, mint például az útvonal optimalizálás, követés és vámkezelés területén, növelik az udvarterületen végzett munka hatékonyságát.
Az e-kereskedelem növekedése gyorsabb szállítások iránti megnövekedett keresletet eredményezett, ami a tengeri szállításról az udvarterületre való áttérést ösztönzi, annak ellenére, hogy a költségek magasabbak.
Az expressz udvarterületi szolgáltatás gyorsabb átfutási időt (24-48 óra) kínál magasabb költségekkel, míg a standard szolgáltatás hosszabb időt vesz igénybe (3-7 nap), és költséghatékonyabb.
